"..akit sohasem hagyna el egy olyan emberért, mint én."

Hi. It's...umm...Rara.

Szóval. Úgyérzem kicsit le vagyok maradva. Már mindenki friss sztorikat mesél, én meg még mindig a hónapokkal ezelőtti történeteknél tartok. Huhh. Egyszer csak behozom magam,nemde? Ez a rész egy pöppet hosszú lesz.

Na a randi utáni reggelen mellette ébredtem. A szemeim kikerekdtek, eszembe jutott a tegnap este.

"Jung Rara, Lennél a barátnőm?" 

Ránéztem. Aztán rögtön elkaptam a tekintetem. Szörnyű bűntudatom lett. Miért kellett igent mondanom? Aishh.. Öljetek meg! Nem azért mert nem szeretem. Mert igen is szeretem..Ezért is kellett volna azt mondanom, hogy NEM! Miért olyan nehéz? Csak egy egyszerű szó: N.E.M.! És ez tudom hülyeségnek hangzik, és jöhetne a kérdés, hogy: "De ha szereted, akkor mi a fenét problémázol?" Jogos. De én ezzel épp jót akartam volna tenni..Hogy legalább Neki ne fájjon annyira. Mert ha ott van a képben "AZ A MÁSIK", akkor a vége csakis rossz lehet. A fájdalom a mellkasamban nem hagyott nyugodni, ezért fel akartam kelni Kai mellől, és elmenni, mondván, hogy dolgom volt. Már ültem volna fel, mire egy kar megragadott, a nyakához húzott, és elkezdett a hajamba szuszogni. A kéz tulajdonosa nem szólt semmit, csak pihegett. Egy idő után ijedt hangon megszólalt.

- Nagyon rosszat álmodtam.. De...Úgy örülök, hogy melletted ébredhettem. Köszönöm, hogy nem léptél le. - uff ez a srác aztán tudja mit kell tennie, hogy az embernek bűntudata legyen..- Az álmomban.. Én egy lovag voltam (Megj.: Egó),  és egy hatalmas sárkány elrabolt. Én meg elindultalak visszaszerezni.. De a sárkány nem adott. Én meg el akartalak szöktetni, de te nem voltál hajlandó velem jönni. Azt mondtad ott kell maradnod. De már elfelejtettem mi miatt. Úgy féltem.
Na ez egy meghatározó élményem volt az előző hónapokban. Aztán van egy másik amit életemben sem gondoltam volna. ChiHoon uram és parancsolóm ezerszer hívott. Mindig. Bármikor. Bárhol. Így volt ez legutóbb is. Épp feküdtem, és azon a gyönyörű Kai-s éjszakán elmélkedtem. Egyszer megcsörrent a telefonom.

- Rara! Gyere át! Most! - Alig ismertem fel Chi-t. A hangja olyan volt, mint aki zokog, de próbálja határozottá tenni hangját. Kisebb nagyobb sikerrel. Hahh tudtam mi a dolgom, ezért lesétáltam a lakására.
- ATYA ÉG! Ott van Sora! Hogy kerül ide?! - ijedtem meg út közben. Gyorsan beugrottam egy lámpaoszlop mögé. Remélem nem vett észre.. Nagyon rég beszéltük.. Ahh ha tudná hova megyek.. Ahogy elment elindultam, de egy ideig nézedettem hátrafelé, hogy nem követ-e. Olyan rossz, mert egyre távolodok a lányoktól, és már hazamenni is csak az éjszaka közepén merek, hogy nehogy észrevegyen valaki. Dehát muszáj..


 Beértem nagyuramhoz. Hát taknyom nyálam egyefolyt, amikor megláttam a lakását. Ő pedig a kanapén ült,
*fetrengett

és sírt.

*bömbölt
Megesett rajta a szívem, és odasétáltam.
- Hát téged meg mi lelt? - dobtam le magam a kanapéra.
- Ki engedte meg, hogy tegezz?! - emelte fel kisírt búráját egy hatalmas párnáról, és vörös szemeit mérgesen rám meresztette.

Körülbelül így

- Na meséljen kend! 

- Honnan tudod, hogy nem azért hívtalak, mert b*szhatnékom van?! 
- Ráhibáztam.. - megfogta a ruhám, és behúzott maga mellé, majd nagy tenyerei közé fogta az arcom.

- Olyan gyönyörű vagy. - hüvelykujjával elkezdte simogatni az arcom. Ebbe meg mi ütött? Furcsak érzés kezdett kavarogni a gyomromban, majd hirtelen belegondoltam és bűntudatom lett.. Lesütöttem a szemem.
-  Kérlek ne... - fürkésztem a könnytől tocsogó párnát. Majd elkezdtem kibújni a kezei közűl. Ő pedig szorosan maga alá tepert és most rajtam kezdett el sírni.
- Az egyességünk még mindig áll, ha netán megfeledkeztél volna róla. 
- Miért csinálod ezt? -szögeztem neki a kérdést. Ő felült és szembe fordított magával
- A lányokkal nincs szerencsém.. -bizergálta a ruháját- Az összesnek csak a pénzem, hírnevem, vagy csak a kinézetem kell. Ha valamit nem jól csinálok, akkor azonnal lelépnek. Sosem találok olyat, aki magamért szeretne engem. 
- De ilyet úgy nem fogsz elérni, ha valakit kényszerítesz egy ilyenre azzal, hogy megzsarolod..
- Tudom! De nekem is kell valaki, akit szerethetek, kényeztethetek, ápolhatok, és vigyázhatok rá! De ezért zsarolásra van szükség, mert tudom, hogy annak a valakinek, akit én mindennél jobban szeretek, már van az életében más, akit sohasem hagyna el egy olyan szerencsétlen emberért, mint én... - a vállamra dőlt, átölelt, és zokogott. Én meg csak lefagyva néztem ki a fejemből. Kellett kis idő, mire felfogtam mit mondott. Tehát ezért csinálja? Ezért kínzott engem hónapokig? Erre azért sohasem gondoltam volna. Olyan egy.....pfuuu.., és mégis ez nyomja a szívét? Mire felocsúdtam kicsit lenyugodott. "...tudom, hogy annak a valakinek, akit én mindennél jobban szeretek, már van az életében más, akit sohasem hagyna el egy olyan szerencsétlen emberért, mint én..." Ez járt a fejemben végig. Adtam neki egy puszit. Nem gondoltam volna, hogy ilyen is tud lenni. Kimentem a konyhába, gondolom összedobok neki valamit, hogy jobban érezze magát. Mivel modell, fagyit nem adhatok neki, ezért valami egészségeset kellett kreálnom. Előszedtem sok zöldséget meg gyümölcsöt, és elkezdtem feldarabolni őket. Közben hátulról mögém került valaki, és kivette a kezemből a kést. Hátrakaptam a fejem, mire mélyen megcsókolt. Kicsit belepirultam..Nemtudom, hogy csókolt-e már meg valaki ilyen érzésekkel engem. Olyat sugárzott, hogy: "Azért vagyok így összetörve, mert az elkeseredésig szeretlek téged."

Nemtudtam, hogy ChiHoon ilyet is tud

Aztán falatoztuk. Facsart nekem hozzá narancslevet, és ragaszkodott hozzá, hogy ő etessen meg.

- Sötétedik... -jegyeztem meg. Kézen fogott és bevitt a fürdőbe. Teleengedte a kádat vízzel, és rengeteg habot kevert fel benne. Bemászott a kádba, és noszogatott, hogy én is menjek be. Elkezdtem fröcskölni, és habbal szakállat kreálni neki. Mire ő jól elkapott. Auu~ Aztán Megmosta a hátam. Egy kicsit még tunyultunk a meleg vízben, aztán kimentünk filmezni. Rohadjon meg mindkettőnk karrierje, be kellett tolnunk egy hatalmas adag popcorn-t. Egy nagyon romantikus filmet néztünk, mire ChiHoon elbőgte magát, és belém törölgette a könnyeit. Chi..Csaknem megjött? O_O" Utána haza akartam menni, de nem engedett ki egyedül az utcára. De haza sem akart kísérni, mondván, hogy ilyen fejjel ő sosem fog kimenni az utcára. Aztán ott maradtam. Csumpika rajtam aludt el. Én meg fekszem itt, mondván: Úristen mi a francot csináljak?!

Ne röhögjetek ki xd Régi általános iskolás póló, és egy fülhallgató xd

Másnap reggel úgytűnt eléggé jó kedve van. De volt valami fura a tekintetében. Ajajajj. Félek. Q_Q Valamit tervez velem.. Nee! Én a tegnapi ChiHoon-t akarom nem ezt az állatooot.~ ToT

 De egy mondat még mindig nem hagy nyugodni...

"...tudom, hogy annak a valakinek, akit én mindennél jobban szeretek, már van az életében más, akit sohasem hagyna el egy olyan szerencsétlen emberért, mint én..."