2013. május 17., péntek

Noona :)


Sziasztok. :D
Huh, hát hol is kezdjem? Bocsi, hogy nem jelentkeztem eddig, de rengeteg tanulnivalóm volt, plusz Janho is beteg. Szerencsémre nem a nyafogós fajta, amúgy inkább azért rinyál, hogy utál feküdni. Megértem, tényleg nem jó betegnek lenni. x.x
És, hogy mi van Taoval? Udvarol..:D  Nagyon is. Most épp őt várom, mert azt mondta vett nekem valamit, pedig szóltam neki, hogy nem kérek semmit, de Ő ragaszkodik hozzá, hogy mindig meglepjen valamivel. Bolond gyerek.  De előtte elmesélem mi volt a minap.

Boltba tartottam, mert írtunk tegnap este egy listát, hogy kinek mi kell, plusz a konyhára. De megszólalt a mobilom és mivel Tao volt olyan rendes, hogy magára, vagyis ha Ő hív a Mama szól. Jó mi??  :D Kis sunyi. Kérdezte, hogy mit csinálok, mondtam, hogy épp a boltba tartok. Megkért, hogy várjam meg, csatlakozik hozzám. Megvártam a parkban, és ketten mentünk a legközelebbi marketbe. Ő tolta a kocsit Én meg a polcokat néztem. Véletlennek nem mondható,  belém jött hátulról a kocsival, morcosan néztem rá mire kiröhögött. Erre Én hozzá vágtam egy gumicukros zacsit. Mi volt a válasza? Elkezdett kergetni. Végig a marketen.  Nevetve bújtam ki a karjaiból amikor elkapott. Tovább Én toltam a kocsit és mondtam Taonak, hogy miket vegyen le a polcról. Kicsit levörösödött amikor mondtam, hogy a női részlegen venni kell tampont és egyéb dolgot. Ezért inkább Ő lelépett, és mire végeztem, Ő beszerzett egy rakás édességet. Nevetve hajoltam a kocsira, mert tök hülye feje volt a három zacsi pillecukorral a szájában.
-Kinevetsz? - keze a derekamra siklott, és magához húzott.
-Simán. - néztem fel rá. Kár, hogy ilyen alacsony vagyok.
-Gonosz vagy noona. - biggyesztette le az ajkát.
-Noona? - lepődtem meg.
-Idősebb vagy. Három évvel. - bólogatott.
-Háhá. - nevettem fel viccesen. És valamiért elhallgattam. Talán azért mert túl közel volt, vagy azért mert nem tudtam dönteni, csókoljam meg, vagy se. Annyira nehéz. Még így visszagondolva is. Na de visszatérve oda. Egy torok köszürülés hozott vissza minket, egymás tekintetéből.
Meglepett a látvány. El is engedtem Taot.  Kibum volt az, az első szerelmem. Elhagyott egy olyan lány miatt, akit utáltam. Beszélni akart velem. Azt szajkózta, hogy megbánta, hogy akkor szakított velem. Bevallom, nagyon szerettem volna ezt már tőle hallani, de hat hónap után...  Könnyes szemmel néztem Taora, és láttam rajta, hogy rosszul esik neki ez az egész.
-Sajnálom Bum. Elkéstél. - ennyi volt a válaszom, lefolyt egy csepp könnyem, és megfogtam Tao kezét. Elmosolyodott. Kibum viszont, tovább erősködött, mire Tao elém állva elküldte melegebb éghajlatra. Azóta se kérdezte meg ki Kibum. Kis harcias. Egyem meg. Úgy érzem kezdem megszeretni. ^__^
Már látom is ^^ Úgy szeretem az a lopakodó mozgását *---*
És a mosolyát. Na majd jelentkezek. ^^
Puszi Lexa <3

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése