2013. május 1., szerda

Tanulás a parkban.


Szeretek kint a szabadban tanulni. Főleg, hogy már tavasz van. Egyik fa alatt telepedtem le, mert ott árnyékában vagyok és nyugodtan hasra fekhetek a zöld fűben. Előttem három könyv nyitva, és két jegyzet füzet. A telefonon halkan szól a zene. Minden tökéletes lenne, ha lenne mivel össze fognám a bordó hosszú fürtjeim, és ne fájna a nyakam. Otthon hagytam a hajgumim, és elaludtam a nyakam. Ezért fogtam, kicsit megcsavartam, és a bal vállamra dobtam, egy ideig bírta de legalább nincs az egész az arcomban. Magam elé vettem a mobilom, és megnéztem az időt. Délután kettő. Még van időm. Lapoztam egyek a füzetemben, és jegyzeteltem tovább. Valaki hirtelen leült mellém, én pedig megijedtem. Tao nevetve dőlt oldalra, így a mellkasa pont velem szembe volt. És röhögött. Vállon csaptam. Mire nyafogni kezdet. Elmosolyodtam. Ő pedig elkomorodott. Kérdeztem tőle, hogy mi járatban, válasza az volt, hogy sétált haza és látott ezért ide jött hozzám. Kezével támasztotta a fejét, és a füvet piszkálta. Olyan aranyos volt. Zavarban volt, rá is kérdeztem miért, mire azt válaszolta, hogy miattam. Kuncogva kezdtem újra írni. Miattam ugyan nem kell zavarban lennie. Beszélgetni kezdet, vagyis Ő kérdezett én válaszoltam. "Volt már pasid?" Ennél kicsit megakadtam. Igen volt, de megcsalt és azóta senkiben nem bízok, már mint pasikban. És ez két éve volt, azóta nincs senkim. "Ha arra akarsz kilyukadni, hogy szűz vagyok e, sajnos le kell lomboznom téged, de sem csillagjegyben, sem máshogy nem vagyok az." Jót nevettem az arcán. Elmosolyodott. Elő vett egy csokit aminek a felét nekem adta. Aranyos volt tőle. Kérdezte, hogy honnan jöttem, és megjegyezte, hogy tetszik neki a kék szemem. Arra vagyok a legbüszkébb, mert jég kék színe van. Elmeséltem neki, hogy rengeteg helyen jártam, de amióta itt vagyok azóta a tanulás a mindenem. Sok féle téma jött szóba, pl milyen zenét hallgatok. Csak klasszikus zongora zenéket. Nem vagyok oda a pop és a rock világért. Segített is nekem, ő diktált, én írtam aminek a felét elröhögtem, mert a latin megnevezéseket viccesen ejtette ki. Hat fele kezdet hűvös lenni ezért inkább összepakoltam, hogy haza indulhassak. Taotól kaptam egy arc puszit, és megsimogatta a kezem. Nem hagytam, hogy haza kísérjen. Elköszönt és mosolyogva indult ő is haza. Otthon mindenki nagy nyüzsiben volt, hol nevettek, hol beszélgetek. Jó erre haza érni. Szintén tanultam tovább, majd vacsi után pizsiben ágyba bujtam. A mobilom rezegni kezdet. SMS.
"Legyen szép álmod. Puszi Tao"
Mostmár az lesz.
Lexa




Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése